A Szó ünneplése a bizánci liturgiában - Juan Mateos

Megjegyzés: Ez a leírás automatikusan le lett fordítva magyarra.

„A jelenlegi bizánci rítus két összefolyó hagyomány eredménye: az egyik, jellegzetesen konstantinápolyi, távoli gyökerei Antiochiában és valószínűleg Kappadókiában vannak; a másik, palesztinai, amelyet a jeruzsálemi és a környező kolostorok istentiszteletei ihlettek. Mióta a régi konstantinápolyi rendet elhagyták, a jelenlegi bizánci isteni hivatal [a hét dicséret] a második hagyományhoz tartozik; ezzel szemben az Eucharisztikus Liturgia határozottan konstantinápolyi eredetű, és megőrizte a főváros rendjét. A három antifóna együttese egy liturgikus szerkezet volt, amely gyakran megjelent a konstantinápolyi istentiszteleteken, és ezt tekinthetjük e régi rítus egyik jellemzőjének. Nem található meg a palesztinai hagyomány istentiszteleteiben. Tehát a Liturgia elején található három antifóna tanulmányozásához a legértékesebb dokumentum, amellyel rendelkezünk, a Nagy Egyház Tipikonja.” (J. Mateos, S.J., Az Ige ünneplése a bizánci liturgiában, 34. o.)