Az ősi szó nyomában

Az ősi szó nyomában folytatása A gondolatokhoz odataláló nyelv című kötetnek. A magyar nyelv érték, s mint minden értéket óvni, megőrizni és gyarapítani kell. Ebben a nemes feladatban segíthetnek Adamikné Jászó Anna írásai a nyelvművelés elméleti kérdéseiről, nyelvrokonságunk kutatóiról, költőinkről-íróinkról, a magyartanításról, az olvasásról, a hangzó beszédről, a nyelvi norma érték voltáról.

Az „ősi szó nyomában” elsősorban a nyelvrokonság kutatását jelenti, de áttételesen nyelvünk jellegének, sajátosságainak feltárását, melyet valóban ismerni és óvni kell, mert érik olyan hatások, amelyek ellenkeznek nyelvünk jellegével.

A nyelvi normát a klasszikusok úgy határozták meg, mint az írók és a költők követendő nyelvhasználatát. Ezért szoros a kapcsolat az irodalom és a nyelvművelés között, nem mindegy, hogyan tanítjuk a magyar irodalmat a fiataloknak, a jövő nemzedékeinek. Ezért foglalkozik a szerző a magyar irodalom tantervi anyagával, fokozatos leépítésével. Az irodalom témájához pedig szorosan kapcsolódik az olvasás ügye. Minden az olvasási készség megalapozásától függ, ezért írásai az olvasástechnikát hangsúlyozzák. A nyelvművelés külön területe a hangzó beszéddel való foglalkozás, mert „beszélni nehéz”.

Az iskolával való kapcsolata miatt ajánljuk ezt a kötetet tanároknak, hátha példákat, ötleteket meríthetnek anyagából. Ajánljuk a diákoknak, akik végül is mint szülők valamikor elsődleges nyelvművelők lesznek. S ajánljuk mindazoknak, akik figyelik, vigyázzák a gondolataikhoz odataláló nyelvet, az „ősi szót”.

Adamikné Jászó Anna magyar–orosz–finnugor szakos tanár, csaknem egy évtizedig tanított gimnáziumban, jelenleg az ELTE BTK professor emeritusa.